Magyar vizsga

1. A szövegtípusok

Szöveg: a nyelv szerkezetének legmagasabb szintje

     – általában több mondatból áll → lezárt, teljes egység

     – megszerkesztett → összefüggések, láncolatok (lineáris és globális kohézió)

     – kommunikatív szerep → a közlési folyamatba illeszkedik

Szövegtípusok:

     – csatorna szerint:    – írott: választékosabb, rendezett és szerkesztett, helyesírási rendszer

                                    – beszélt: kötetlenebb, nonverbális jelek is, lehet alkalmi (retorikai) jellegű

     – irány szerint:     – egyirányú (monológ): a feladó állandó, nincs szerepcsere (pl. levél, könyv, tv, előadás)

                               – kétirányú (dialógus): a feladó-címzett szerep állandóan cserélődik (pl. telefonálás, vita)

     – közvetettség szerint:     – közvetlen: a feladó és a címzett egy helyen és egy időben vannak jelen

                                           – közvetett: nem egy térben (pl. telefon) vagy időben (pl. levelezés) zajlik

     – nyelvezet szerint: anyanyelvű / idegen nyelvű (nyelvhasználat: mai / régies)

     – szövegalkotás módja szerint: tervezett (előkészületek) / spontán (beszédben)

     – téma szerint:     – magánéleti (pl. levél, beszélgetés, vicc)

                               – közéleti (pl. felszólalás, hozzászólás)

                               – hivatalos (pl. kérvény, rendelet, törvény)

                               – sajtóbeli (pl. cikk, riport, hirdetés)

                               – tudományos (pl. előadás, értekezés)

                               – szépirodalmi (pl. regény, novella, ballada, vers, komédia)

     – funkció szerint:      – tájékoztatás: vélemény- és gondolatközlés egy adott dologról

                                    – érzelemkifejezés: belső érzések, vágyak megfogalmazása (pl. líra)

                                    – felhívás: a hallgató befolyásolására való törekvés (pl. retorikai műfajok)

                                    – kapcsolatfenntartás: a befogadás megkönnyítését segíti (pl. köszönés, „sablonok”)

                                    – értelmezés (metanyelvi funkció): a nyelvi megformálás kérdése (nyelvtani rendszer)

                                    – esztétikai funkció: irodalmi műfajok

Stílus: a gondolat nyelvi kifejezőeszköze, kiválasztás + elrendezés (eszközkészletből → mit használunk fel)

A hivatalos stílusréteg:

     – funkciója: tájékoztatás, felhívás (nincs érzelemközvetítő szerep) → cél: pontosság, objektív nézőpont

     – jellemzői: kötött nyelvezet, erős formaiság (pl. hivatalos levél), szerkesztettség (→ retorika)

     – írásbeli műfajai: törvény, rendelet, jogszabály, kérvény, felszólítás, beszámoló, jegyzőkönyv, önéletrajz

     – szóbeli műfajai: tárgyalás, előadás, vita, hozzászólás, alkalmi beszéd (szónoklat)

     – stílushibák:    – terjengős nyelvhasználat (pl. „A kockázat és mellékhatások tekintetében…”)

                            – közhelyszerű fogalmazás (pl. „A reményt sosem lehet feladni.”)

                            – felesleges szenvedő szerkezetek (pl. „A levél meg lett írva.”)

A tudományos stílusréteg:

     – funkciója: ismeretközlés → követelmény: logikus szerkezet, áttekinthetőség

     – jellemzői: erős kifejtettség, tudományos szakszavak (terminus technicus), sok összetett mondat

                                   vizuális eszközök (grafikon, táblázat, kiemelés)

     – szintjei:          – ismeretterjesztő szint: minden érdeklődő számára érthető (de: pontos!)

                            – szakmai szint: csak a hozzáértők számára (részletesség, terminológia → szakszavak)

     – írásbeli műfajai: ismeretterjesztő és szakkönyv, tudományos folyóiratok cikkei

     – szóbeli műfajai: konferencia, vita, szakmai előadás

     – stílushibák:    – ismeretterjesztő szint → túl sok szakszó, fellengzős kifejezések

                            – tudományos szint → pontatlan szóhasználat (megértési nehézségek)

A hangok találkozása és egymásra hatása

- a beszéd legkisebb eleme a hang
- minden nyelvnek sajátos hangrendszere van, meghatározott számú hanggal
- beszédhang képzése: beszélőszervek (tüdő, légcső, gégefő, hangszalagok, garatüreg, nyelvcsap, orrüreg, szájüreg)
- magyar beszédhangok képzése kilégzés közben
- hangok többsége szájhang; orrhang: m, n, ny
- írásban a hangokat betűvel jelöljük, de a betű nem mindig azonos a hanggal (pl. látja)
- magánhangzó

• tizennégy darab
• nyelv mozgása szerint mély (a, á, u, ú, o, ó) és magas (e, é, i, í, ö, ő, ü, ű)
• ajak működése szerint ajakkerekítéses (a, o, ó, u, ú, ü, ű) és ajakréses (á, e, é, i, í)
• időtartam szerint hosszú és rövid

- magánhangzótörvények

• hangrendi harmónia: eredeti és egyszerű szavak egy része csak magas (felleg, lélek, fenyő) vagy csak mély (anya, hajnal, magyar), vegyes hangrendűek idegen eredetűek (tinta, kréta, kávé, rádió)
• illeszkedés törvénye: kétalakú toldalékok hangrendben illeszkednek (-nak, -nek), háromalakú a magason belül ajakréses és ajakkerekítéses (-hoz, -hez, -höz
• hiátustörvény: két mássalhangzó esetén ejtéskönnyítő j-hangot toldunk be (fiú, dió)

- mássalhangzók

• huszonöt darab
• hangszalagok állása: zöngés (b, d, g, dz, dzs, gy, v, z, zs, m, n, ny, l, r, j), zöngétlen (p, t, k, c, cs, ty, f, sz, s, h)
• időtartam: hosszú, rövid

- mássalhangzótörvények

• hasonulás: az egymás mellett lévő mássalhangzók megváltoztatják az eredeti hangsort
• részleges hasonulás: zöngésség szerinti (mosdó), képzés helye szerinti (azonban)
• teljes hasonulás: írásban jelöletlen (hagyja), írásban jelölt (képpel)
• összeolvadás: két különböző képzésű mássalhangzó a kiejtésben egy harmadik hanggá olvad össze (tanítja)
• rövidülés: a rövid mássalhangzó melletti hosszú mássalhangzót röviden ejtjük (otthon)

hangkivetés: ha a szó belsejében kettőnél több mássalhangzó torlódik össze, akkor a hangcsoport középső tagja az ejtésben kiesik (mindnyájan)

  6. A hangalak és jelentés viszonya

Hangalak és jelentés viszonya
- minden szónak van hangsorral kifejezett hangalakja és ehhez a hangalakhoz kapcsolódó jelentése,
- a hangalak és a jelentés kapcsolata többnyire megegyezésen, hagyományon alapul (ezért van az, hogy a különböző nyelvek ugyanazt a dolgot más hangsorral nevezik meg),
- ha a hangalak és a jelentés között valódi kapcsolat van (vagyis a hangalakból lehet következtetni a jelentésre), akkor ezeket a szavakat motivált szavaknak nevezzük
a) hangutánzó szavak: brummog, csiripel, krákog, zümmög,
b) hangulatfestő szavak: cammog, bandukol, pipogya,
- ha a hangalak és a jelentés között nincs kapcsolat, akkor ezeket a szavakat motiválatlan szavaknak nevezzük

A szavak csoportosítása a hangalak és a jelentés viszonya alapján

• egyjelentésű szavak – a hangsor csak egyetlen jelentést idéz fel (kevés ilyen szavunk van) – pl. ablakpárkány H – J

• többjelentésű szavak (poliszémia) – egy hangsorhoz több összefüggő, egymásból levezethető jelentés kapcsolódik (egy eredeti, alapjelentés mellé később kialakul másodlagos, harmadlagos jelentés), pl. csiga, levél, körte, kormány, toll

• azonosalakúság (homonímia) – a hangalak azonos, de a jelentések között nincs semmiféle kapcsolat vagy összefüggés, véletlen egybeesés eredményei az azonos alakú szavak (gyakran más szófajúak is), pl. fog, sírok, török, nyúl, verem, sír, vár, ég

• rokonértelműség (szinonímia) – hangalakjuk különböző, a jelentésük azonban hasonló, pl. kutya – eb, bicikli – kerékpár, fut – rohan – szalad, nevet – mosolyog – kacag

• hasonló alakú szavak (paroníma) – hasonló hangsorhoz eltérő jelentés társul (ügyelni kell a helyes szóhasználatukra!), pl. egyelőre – egyenlőre, helység – helyiség, szível – szívlel, gondtalan – gondatlan, íztelen – ízetlen (Egyelőre még nem megyünk el. – Egyenlőre vágta szét a kenyeret., Ennek a helységnek a neve Hollókő. – A lakásunkban öt helyiség van.)

A képszerűség stíluseszközei és hatása

Mind a köznyelvben, mind az irodalmi alkotásokban a szemléletesség és a hatásosság gyakori eszköze a képszerűség, a képi ábrázolás. A képek csak a szövegkörnyezetben értelmezhetők képnek, és a képi ábrázolás e kettős szerepében rejlik stílushatásuk. A képek egyrészt dolgokat magyaráznak, szemléltetnek, tehát a megértést szolgálják. Másrészt a névcserével vagy névátvitellel elképzeltetnek, meglepetést keltenek, tehát érzelmi, hangulati hatásuk van. Az ember mindig is törekedett arra, hogy gondolatait minél érzékletesebb képekben fejezze ki. Ezt bizonyítják a népdalokban gyakorta előforduló képek:

Nyújtsd ki, babám,

ölelőre Fehér hattyúkezedet!

A képek jelentése három elemből tevődik össze:

• az azonosítottból (kéz),
• az azonosítóból (hattyú)
• és az azonosítást jelző tulajdonságból(fehérség).

A képalkotásra a köznyelvben is találunk példákat (Bogaram!, Nyulacskám!, a kancsó füle, a hegy gerince- így a fül és a gerinc szó(alkalmilag vagy állandósult jelleggel) többjelentésüvé válik.)
A szólásokban, közmondásokban is sok a képes kifejezés: Áll, mintha gyökeret vert volna a lába.
A szóképek egy része névátvitellel (metafora), a másik részük névcserével történik (metonímia).

A metafora a leggyakrabban előforduló szókép. A metafora a névátvitellel két fogalmat kapcsol össze valamilyen szemléletbeli vagy szerepbeli hasonlóság alapján. Alakja szerint a metafora kétféle lehet: egytagú vagy kéttagú. A kéttagú metafora: (az azonosított és az azonosító is megjelenik a szövegben). Hálót fon az est, a nagy barna pók. (Juhász Gyula: Tiszai csönd) Az egytagú metafora: (csak az azonosító elemet tartalmazza) Vígan élem világom, Ne ítélj meg, virágom! (Népdal) Más-más a metafora kifejezőereje a szófajtól függően is. Megkülönböztetünk főnévi, melléknévi (melléknévi igenévi) és igei metaforákat.

A megszemélyesítés a metaforával rokon, ugyancsak hasonlóságon alapuló szókép. A megszemélyesítés élettelen dolgokat emberi elemmel ruház fel. Valami titkot súg a végtelenség.(Juhász Gyula: Tájkép)

A szinesztézia különféle érzéki benyomásokat kapcsol össze egy képben. Hull a sötét, de ne félj! megszólal a néma, ezüst éj. (Radnóti Miklós: virágének)

Az allegória a metaforás névcserének azt a fajtája, amikor egy elvont fogalmat elevenítünk meg egy érzéki képben, képsorban. Az allegória egy kibontott, hosszabb egységen át végigvitt metafora.

A szimbólum ködösebb, homályosabb szókép az allegóriánál vagy a metaforánál, mert egymástól távol levő dolgokat kapcsol össze. A szimbólum valamely gondolat, eszme, érzelem jelképe. (A rabságot jelképező lánc, a házastársi hűséget jelképező gyűrű)

A metonímia nem névátvitelre, hanem névcserére épül. Ha két fogalom között ok-okozati kapcsolat vagy bármilyen érintkezés van, akkor az egyik nevet fölcserélhetjük a másikkal, azt a másik értelmében használhatjuk. Nem hozok a házra semmi veszedelmet! (Arany János: Toldi) (ebben az esetben pl: a hely képviseli a benne élőket)

A metonímia alfaja a szinekdoché, melynek több típusát szoktuk megkülönböztetni. A rész megnevezése jelöli az egész fogalmát, vagy a tágabb körű nemfogalom és a szűkebb körű fajfogalom cserélődik föl, vagy egyes számú szót használunk többes számú szó helyett. „Lélek az ajtón se be, se ki!” (Arany János)

Összetett vagy komplex kép keletkezik, ha a szóképek és alakzatok egymásba kapcsolódnak, összefonódnak a szövegben. A szóképek célja hogy szemléletesebbé, kifejezőbbé tegyék beszédünket, írásunkat. (József Attila)

Nyár

„Aranyos lapály, gólyahír,

Áramló könnyűségű rét.

Ezüst derűvel ráz a nyír

egy szellőcskét és leng az ég.”

A társalgási stílus ismérvei, minősége

- stílusréteg: az egyes nyelvváltozatokra épülő tipikus kifejezésmód, eltérő eszközkészlet és sajátos stiláris követelmények jellemzik
- legfőbb stílusrétegek:

• tudományos, szakmai
• publicisztikai
• hivatalos (közéleti írásbeli)
• előadói (közéleti szóbeli)
• társalgási

- társalgási stílus

• a kötetlen társas életben használt tipikus nyelvi formák használata
• szoros és kölcsönös kapcsolat a többi stílusréteggel
• legnagyobb a személyiség kifejezésének lehetősége
• kötöttségek: hagyomány, illem, társadalmi függőségek
• nagy szerepe van a beszélő és hallgató viszonyának
• szókészlet gazdagsága, árnyaltsága, egyéni színezete (szünet, beszédtempó)
• mondatszerkesztése hiányos
• részint összetettebb, tagoltabb mondatok
• változatosságot követel meg
• a hangos stílus eszköze a szórend, mimika és a gesztusok

- műfajai

• párbeszéd: kötetlen forma
• elbeszélés
• magánlevél: kötött forma (megszólítás, bevezetés, elbúcsúzás, stb.); a mondanivaló rendszerezése, szabályos mondatszerkesztés, lehetséges élőszói jellegzetességek, változatos mondatfajták jellemzik
• nem irodalmi formában írt napló: kötött forma (időrendi szerkesztettség), az önkifejezés egy fajtája, gondolati szinten történő szerkesztettség jellemzi

5. Nyelvváltozatok

Nyelv: absztrakció (az egyéni nyelvhasználatokból általánosított eszközkészlet)

A nyelv kettős természete:

     – változás: új szavak létrejötte → folyamatosság biztosítása

     – állandóság: helyesírás, nyelvi normák → megértés biztosítása

Nemzeti nyelv: a nyelvváltozatok összessége (köznyelv: egységes nyelvváltozat, írott/beszélt)

1.  A nyelv horizontális (területi) tagozódása → dialektusok (nyelvjárások)

     Magyarország: 8 fő nyelvjárás, nincsenek éles különbségek

          – nyugati: zárt ë (gyerëk), -nyi főnévi igenévképző (sietnyi), kettőshangzók (szuo=’szó’, kiëz=’kéz’)

          – dunántúli: a nyugatihoz hasonló, de kettőshangzók nélkül; nyílt e hang (vászprémi)

          – déli: zárt ë helyett ö (öszik, mögy, löhet), v-s tövű igék változása (lű=’lő’)

          – tiszai: zárt ë, erős í-zés (szípség, felesíg), záródó kettőshangzók (jou=’jó’), -t végű igék (süttem)

          – palóc: kerekítés nélküli a (apām), -val nem hasonul (kanálval), zárt ë, ü helyett i (siket)

          – északkeleti: záródó kettőshangzók (vout=’volt’), rövid mgh-k (viz), -n személyrag (leszen, megyen)

          – mezőségi: o helyett a (bagár, malam), rövid mgh-k (házbol), elbeszélő múlt (mene, jövék)

          – székely-csángó: elbeszélő (kére) és régmúlt (ment vala); történelmi okok miatt nem egységes

A tájszavak típusai:

     – alaki tájszó: csak kiejtésbeli eltérés (gyisznó, bagár, vótak)

     – valódi tájszó: az adott nyelvjárásban létezik, máshol ismeretlen (pityóka=’krumpli’, pikíroz=’ültet’)

     – jelentésbeli tájszó: más-más jelentést hordoz nyelvjárásonként (bogár=légy, kap=talál)

2.  A nyelv vertikális (társadalmi) tagozódása → szociolektusok

     – csoportnyelvek: életkor, szakma szerint

          – familiáris (családi) nyelvasználat

          – diák-, ifjúsági nyelv: gyors változás, igénytelen nyelvi formák (doga, biosz)

          – hobbinyelvek, szaknyelvek

     – rétegnyelvek: műveltség szerint

          – irodalmi nyelv: igényes, választékos (de nem feltétlenül a szépirodalom nyelve)

          – köznyelv: egységes, mindenki által ismert nyelvváltozat (írott: választékosabb a beszéltnél)

              (regionális köznyelv: a köznyelv sajátos nyelvjárási változata, főként hangzásbeli eltérések)

          – szleng: ifjúság önállósodó nyelvhasználata, bizalmas hangvétel (csaj), egyszerű köszönés (csá)

          – argó: tolvajnyelv, kívülálló számára érthetetlen szavak (caplizik=’izgul’), új jelentés (rongy=’ezer’)

                            sok szó: átkerül az argóból a szlengbe vagy a köznyelvbe (buli, kaja)

Egyéni nyelvhasználat: idiolektus (egyénre jellemző szóhasználat: idióma) → a fentiek arányából áll össze

A nyelv használata nem egységes, egy adott nyelv különféle változatokban él. Például másképp beszélnek a Dunántúlon és az Alföldön, más egy orvos és egy mérnök beszéde, más az írott szöveg a mindennapi megnyilatkozáshoz képest.

A nyelvváltozat nyelvhasználati szokások együttese, amelyek révén az adott nyelvváltozatot beszélők nyelve elkülönül a többi nyelvváltozattól.
A nyelvváltozatok összessége a nemzeti nyelv.
a)Normatív nyelvváltozatok
b)Területi nyelvváltozatok: regiolektusok
c)Társadalmi nyelvváltozatok: szociolektusok

Társadalmi nyelvváltozat
Az emberek szerepe a társadalomban eltérő, különböző tényezők: életkor, nem, foglalkozás, érdeklődési kör stb… csoportokba szerveződnek az emberek. Ez az oka a csoportnyelvek kialakulásának:

1)Szaknyelvek: bizonyos foglalkozásoknak, szakmáknak jellegzetes szókincse/nyelve.
Annyi szaknyelv, ahány szakma.
Legfőbb jellemzője a szakszavak használata, pl.: benzolgyűrű, logaritmus, négyzetgyök

2)Gyermeknyelv vagy dajkanyelv: a kisgyermek illetve a velük beszélgető felnőttek nyelvhasználata.
Jellemző rá a kicsinyítő képzős szavak használata.
Pl.: anyuci, apuci, fincsi, paci

3)Hobbynyelvek: különböző szabadidős tevékenységek nyelvhasználata
Pl.: sport, kártya köréből lehet találni ilyen szavakat

4)Ifjúsági nyelv: 10 éves kortól felnőtt korig jellemző
Sokat merít a szlengből, és jellemzőek a képszerű kifejezések
Pl.: csőbe húz, olajra lép
Igényesebb, választékosabb, mint a szleng

5)Argó vagy tolvajnyelv: eredetileg bűnözök titkos nyelve volt, célja bizonyos dolgok eltitkolás, olyan nyelvváltozat kialakítása, amit mások nem értenek meg
Durva, trágár szavak használata jellemző.
Pl.: meló, lóvé, szajré, haver

6)Szleng: városi nyelvváltozat, bizalmas, játékos, humoros, gyakran közönséges stílusú szavakról ismerhető fel
Finomítva átveszi az argó elemeit.
A társalgási nyelvben és a tömegtájékoztatásban is megtalálható már, de kívül esik az igényes nyelvhasználat körén.
Célja a köznyelvi stílus élénkítése, variálása. Pl.: rizsa, csaj, sóder, csóró, ciki

A területi nyelvváltozatok

- Anyanyelvünket kisebb-nagyobb nyelvi közösségekben (csoportokban) használjuk. A csoportok ny

Tovább »

• 2011-06-02 21:03:58
• adamgyorky
• (hozzászólások: 0)

Magyar vizsga

1. A szövegtípusok

Szöveg: a nyelv szerkezetének legmagasabb szintje

     – általában több mondatból áll → lezárt, teljes egység

     – megszerkesztett → összefüggések, láncolatok (lineáris és globális kohézió)

     – kommunikatív szerep → a közlési folyamatba illeszkedik

Szövegtípusok:

     – csatorna szerint:    – írott: választékosabb, rendezett és szerkesztett, helyesírási rendszer

                                    – beszélt: kötetlenebb, nonverbális jelek is, lehet alkalmi (retorikai) jellegű

     – irány szerint:     – egyirányú (monológ): a feladó állandó, nincs szerepcsere (pl. levél, könyv, tv, előadás)

                               – kétirányú (dialógus): a feladó-címzett szerep állandóan cserélődik (pl. telefonálás, vita)

     – közvetettség szerint:     – közvetlen: a feladó és a címzett egy helyen és egy időben vannak jelen

                                           – közvetett: nem egy térben (pl. telefon) vagy időben (pl. levelezés) zajlik

     – nyelvezet szerint: anyanyelvű / idegen nyelvű (nyelvhasználat: mai / régies)

     – szövegalkotás módja szerint: tervezett (előkészületek) / spontán (beszédben)

     – téma szerint:     – magánéleti (pl. levél, beszélgetés, vicc)

                               – közéleti (pl. felszólalás, hozzászólás)

                               – hivatalos (pl. kérvény, rendelet, törvény)

                               – sajtóbeli (pl. cikk, riport, hirdetés)

                               – tudományos (pl. előadás, értekezés)

                               – szépirodalmi (pl. regény, novella, ballada, vers, komédia)

     – funkció szerint:      – tájékoztatás: vélemény- és gondolatközlés egy adott dologról

                                    – érzelemkifejezés: belső érzések, vágyak megfogalmazása (pl. líra)

                                    – felhívás: a hallgató befolyásolására való törekvés (pl. retorikai műfajok)

                                    – kapcsolatfenntartás: a befogadás megkönnyítését segíti (pl. köszönés, „sablonok”)

                                    – értelmezés (metanyelvi funkció): a nyelvi megformálás kérdése (nyelvtani rendszer)

                                    – esztétikai funkció: irodalmi műfajok

Stílus: a gondolat nyelvi kifejezőeszköze, kiválasztás + elrendezés (eszközkészletből → mit használunk fel)

A hivatalos stílusréteg:

     – funkciója: tájékoztatás, felhívás (nincs érzelemközvetítő szerep) → cél: pontosság, objektív nézőpont

     – jellemzői: kötött nyelvezet, erős formaiság (pl. hivatalos levél), szerkesztettség (→ retorika)

     – írásbeli műfajai: törvény, rendelet, jogszabály, kérvény, felszólítás, beszámoló, jegyzőkönyv, önéletrajz

     – szóbeli műfajai: tárgyalás, előadás, vita, hozzászólás, alkalmi beszéd (szónoklat)

     – stílushibák:    – terjengős nyelvhasználat (pl. „A kockázat és mellékhatások tekintetében…”)

                            – közhelyszerű fogalmazás (pl. „A reményt sosem lehet feladni.”)

                            – felesleges szenvedő szerkezetek (pl. „A levél meg lett írva.”)

A tudományos stílusréteg:

     – funkciója: ismeretközlés → követelmény: logikus szerkezet, áttekinthetőség

     – jellemzői: erős kifejtettség, tudományos szakszavak (terminus technicus), sok összetett mondat

                                   vizuális eszközök (grafikon, táblázat, kiemelés)

     – szintjei:          – ismeretterjesztő szint: minden érdeklődő számára érthető (de: pontos!)

                            – szakmai szint: csak a hozzáértők számára (részletesség, terminológia → szakszavak)

     – írásbeli műfajai: ismeretterjesztő és szakkönyv, tudományos folyóiratok cikkei

     – szóbeli műfajai: konferencia, vita, szakmai előadás

     – stílushibák:    – ismeretterjesztő szint → túl sok szakszó, fellengzős kifejezések

                            – tudományos szint → pontatlan szóhasználat (megértési nehézségek)

A hangok találkozása és egymásra hatása

- a beszéd legkisebb eleme a hang
- minden nyelvnek sajátos hangrendszere van, meghatározott számú hanggal
- beszédhang képzése: beszélőszervek (tüdő, légcső, gégefő, hangszalagok, garatüreg, nyelvcsap, orrüreg, szájüreg)
- magyar beszédhangok képzése kilégzés közben
- hangok többsége szájhang; orrhang: m, n, ny
- írásban a hangokat betűvel jelöljük, de a betű nem mindig azonos a hanggal (pl. látja)
- magánhangzó

• tizennégy darab
• nyelv mozgása szerint mély (a, á, u, ú, o, ó) és magas (e, é, i, í, ö, ő, ü, ű)
• ajak működése szerint ajakkerekítéses (a, o, ó, u, ú, ü, ű) és ajakréses (á, e, é, i, í)
• időtartam szerint hosszú és rövid

- magánhangzótörvények

• hangrendi harmónia: eredeti és egyszerű szavak egy része csak magas (felleg, lélek, fenyő) vagy csak mély (anya, hajnal, magyar), vegyes hangrendűek idegen eredetűek (tinta, kréta, kávé, rádió)
• illeszkedés törvénye: kétalakú toldalékok hangrendben illeszkednek (-nak, -nek), háromalakú a magason belül ajakréses és ajakkerekítéses (-hoz, -hez, -höz
• hiátustörvény: két mássalhangzó esetén ejtéskönnyítő j-hangot toldunk be (fiú, dió)

- mássalhangzók

• huszonöt darab
• hangszalagok állása: zöngés (b, d, g, dz, dzs, gy, v, z, zs, m, n, ny, l, r, j), zöngétlen (p, t, k, c, cs, ty, f, sz, s, h)
• időtartam: hosszú, rövid

- mássalhangzótörvények

• hasonulás: az egymás mellett lévő mássalhangzók megváltoztatják az eredeti hangsort
• részleges hasonulás: zöngésség szerinti (mosdó), képzés helye szerinti (azonban)
• teljes hasonulás: írásban jelöletlen (hagyja), írásban jelölt (képpel)
• összeolvadás: két különböző képzésű mássalhangzó a kiejtésben egy harmadik hanggá olvad össze (tanítja)
• rövidülés: a rövid mássalhangzó melletti hosszú mássalhangzót röviden ejtjük (otthon)

hangkivetés: ha a szó belsejében kettőnél több mássalhangzó torlódik össze, akkor a hangcsoport középső tagja az ejtésben kiesik (mindnyájan)

  6. A hangalak és jelentés viszonya

Hangalak és jelentés viszonya
- minden szónak van hangsorral kifejezett hangalakja és ehhez a hangalakhoz kapcsolódó jelentése,
- a hangalak és a jelentés kapcsolata többnyire megegyezésen, hagyományon alapul (ezért van az, hogy a különböző nyelvek ugyanazt a dolgot más hangsorral nevezik meg),
- ha a hangalak és a jelentés között valódi kapcsolat van (vagyis a hangalakból lehet következtetni a jelentésre), akkor ezeket a szavakat motivált szavaknak nevezzük
a) hangutánzó szavak: brummog, csiripel, krákog, zümmög,
b) hangulatfestő szavak: cammog, bandukol, pipogya,
- ha a hangalak és a jelentés között nincs kapcsolat, akkor ezeket a szavakat motiválatlan szavaknak nevezzük

A szavak csoportosítása a hangalak és a jelentés viszonya alapján

• egyjelentésű szavak – a hangsor csak egyetlen jelentést idéz fel (kevés ilyen szavunk van) – pl. ablakpárkány H – J

• többjelentésű szavak (poliszémia) – egy hangsorhoz több összefüggő, egymásból levezethető jelentés kapcsolódik (egy eredeti, alapjelentés mellé később kialakul másodlagos, harmadlagos jelentés), pl. csiga, levél, körte, kormány, toll

• azonosalakúság (homonímia) – a hangalak azonos, de a jelentések között nincs semmiféle kapcsolat vagy összefüggés, véletlen egybeesés eredményei az azonos alakú szavak (gyakran más szófajúak is), pl. fog, sírok, török, nyúl, verem, sír, vár, ég

• rokonértelműség (szinonímia) – hangalakjuk különböző, a jelentésük azonban hasonló, pl. kutya – eb, bicikli – kerékpár, fut – rohan – szalad, nevet – mosolyog – kacag

• hasonló alakú szavak (paroníma) – hasonló hangsorhoz eltérő jelentés társul (ügyelni kell a helyes szóhasználatukra!), pl. egyelőre – egyenlőre, helység – helyiség, szível – szívlel, gondtalan – gondatlan, íztelen – ízetlen (Egyelőre még nem megyünk el. – Egyenlőre vágta szét a kenyeret., Ennek a helységnek a neve Hollókő. – A lakásunkban öt helyiség van.)

A képszerűség stíluseszközei és hatása

Mind a köznyelvben, mind az irodalmi alkotásokban a szemléletesség és a hatásosság gyakori eszköze a képszerűség, a képi ábrázolás. A képek csak a szövegkörnyezetben értelmezhetők képnek, és a képi ábrázolás e kettős szerepében rejlik stílushatásuk. A képek egyrészt dolgokat magyaráznak, szemléltetnek, tehát a megértést szolgálják. Másrészt a névcserével vagy névátvitellel elképzeltetnek, meglepetést keltenek, tehát érzelmi, hangulati hatásuk van. Az ember mindig is törekedett arra, hogy gondolatait minél érzékletesebb képekben fejezze ki. Ezt bizonyítják a népdalokban gyakorta előforduló képek:

Nyújtsd ki, babám,

ölelőre Fehér hattyúkezedet!

A képek jelentése három elemből tevődik össze:

• az azonosítottból (kéz),
• az azonosítóból (hattyú)
• és az azonosítást jelző tulajdonságból(fehérség).

A képalkotásra a köznyelvben is találunk példákat (Bogaram!, Nyulacskám!, a kancsó füle, a hegy gerince- így a fül és a gerinc szó(alkalmilag vagy állandósult jelleggel) többjelentésüvé válik.)
A szólásokban, közmondásokban is sok a képes kifejezés: Áll, mintha gyökeret vert volna a lába.
A szóképek egy része névátvitellel (metafora), a másik részük névcserével történik (metonímia).

A metafora a leggyakrabban előforduló szókép. A metafora a névátvitellel két fogalmat kapcsol össze valamilyen szemléletbeli vagy szerepbeli hasonlóság alapján. Alakja szerint a metafora kétféle lehet: egytagú vagy kéttagú. A kéttagú metafora: (az azonosított és az azonosító is megjelenik a szövegben). Hálót fon az est, a nagy barna pók. (Juhász Gyula: Tiszai csönd) Az egytagú metafora: (csak az azonosító elemet tartalmazza) Vígan élem világom, Ne ítélj meg, virágom! (Népdal) Más-más a metafora kifejezőereje a szófajtól függően is. Megkülönböztetünk főnévi, melléknévi (melléknévi igenévi) és igei metaforákat.

A megszemélyesítés a metaforával rokon, ugyancsak hasonlóságon alapuló szókép. A megszemélyesítés élettelen dolgokat emberi elemmel ruház fel. Valami titkot súg a végtelenség.(Juhász Gyula: Tájkép)

A szinesztézia különféle érzéki benyomásokat kapcsol össze egy képben. Hull a sötét, de ne félj! megszólal a néma, ezüst éj. (Radnóti Miklós: virágének)

Az allegória a metaforás névcserének azt a fajtája, amikor egy elvont fogalmat elevenítünk meg egy érzéki képben, képsorban. Az allegória egy kibontott, hosszabb egységen át végigvitt metafora.

A szimbólum ködösebb, homályosabb szókép az allegóriánál vagy a metaforánál, mert egymástól távol levő dolgokat kapcsol össze. A szimbólum valamely gondolat, eszme, érzelem jelképe. (A rabságot jelképező lánc, a házastársi hűséget jelképező gyűrű)

A metonímia nem névátvitelre, hanem névcserére épül. Ha két fogalom között ok-okozati kapcsolat vagy bármilyen érintkezés van, akkor az egyik nevet fölcserélhetjük a másikkal, azt a másik értelmében használhatjuk. Nem hozok a házra semmi veszedelmet! (Arany János: Toldi) (ebben az esetben pl: a hely képviseli a benne élőket)

A metonímia alfaja a szinekdoché, melynek több típusát szoktuk megkülönböztetni. A rész megnevezése jelöli az egész fogalmát, vagy a tágabb körű nemfogalom és a szűkebb körű fajfogalom cserélődik föl, vagy egyes számú szót használunk többes számú szó helyett. „Lélek az ajtón se be, se ki!” (Arany János)

Összetett vagy komplex kép keletkezik, ha a szóképek és alakzatok egymásba kapcsolódnak, összefonódnak a szövegben. A szóképek célja hogy szemléletesebbé, kifejezőbbé tegyék beszédünket, írásunkat. (József Attila)

Nyár

„Aranyos lapály, gólyahír,

Áramló könnyűségű rét.

Ezüst derűvel ráz a nyír

egy szellőcskét és leng az ég.”

A társalgási stílus ismérvei, minősége

- stílusréteg: az egyes nyelvváltozatokra épülő tipikus kifejezésmód, eltérő eszközkészlet és sajátos stiláris követelmények jellemzik
- legfőbb stílusrétegek:

• tudományos, szakmai
• publicisztikai
• hivatalos (közéleti írásbeli)
• előadói (közéleti szóbeli)
• társalgási

- társalgási stílus

• a kötetlen társas életben használt tipikus nyelvi formák használata
• szoros és kölcsönös kapcsolat a többi stílusréteggel
• legnagyobb a személyiség kifejezésének lehetősége
• kötöttségek: hagyomány, illem, társadalmi függőségek
• nagy szerepe van a beszélő és hallgató viszonyának
• szókészlet gazdagsága, árnyaltsága, egyéni színezete (szünet, beszédtempó)
• mondatszerkesztése hiányos
• részint összetettebb, tagoltabb mondatok
• változatosságot követel meg
• a hangos stílus eszköze a szórend, mimika és a gesztusok

- műfajai

• párbeszéd: kötetlen forma
• elbeszélés
• magánlevél: kötött forma (megszólítás, bevezetés, elbúcsúzás, stb.); a mondanivaló rendszerezése, szabályos mondatszerkesztés, lehetséges élőszói jellegzetességek, változatos mondatfajták jellemzik
• nem irodalmi formában írt napló: kötött forma (időrendi szerkesztettség), az önkifejezés egy fajtája, gondolati szinten történő szerkesztettség jellemzi

5. Nyelvváltozatok

Nyelv: absztrakció (az egyéni nyelvhasználatokból általánosított eszközkészlet)

A nyelv kettős természete:

     – változás: új szavak létrejötte → folyamatosság biztosítása

     – állandóság: helyesírás, nyelvi normák → megértés biztosítása

Nemzeti nyelv: a nyelvváltozatok összessége (köznyelv: egységes nyelvváltozat, írott/beszélt)

1.  A nyelv horizontális (területi) tagozódása → dialektusok (nyelvjárások)

     Magyarország: 8 fő nyelvjárás, nincsenek éles különbségek

          – nyugati: zárt ë (gyerëk), -nyi főnévi igenévképző (sietnyi), kettőshangzók (szuo=’szó’, kiëz=’kéz’)

          – dunántúli: a nyugatihoz hasonló, de kettőshangzók nélkül; nyílt e hang (vászprémi)

          – déli: zárt ë helyett ö (öszik, mögy, löhet), v-s tövű igék változása (lű=’lő’)

          – tiszai: zárt ë, erős í-zés (szípség, felesíg), záródó kettőshangzók (jou=’jó’), -t végű igék (süttem)

          – palóc: kerekítés nélküli a (apām), -val nem hasonul (kanálval), zárt ë, ü helyett i (siket)

          – északkeleti: záródó kettőshangzók (vout=’volt’), rövid mgh-k (viz), -n személyrag (leszen, megyen)

          – mezőségi: o helyett a (bagár, malam), rövid mgh-k (házbol), elbeszélő múlt (mene, jövék)

          – székely-csángó: elbeszélő (kére) és régmúlt (ment vala); történelmi okok miatt nem egységes

A tájszavak típusai:

     – alaki tájszó: csak kiejtésbeli eltérés (gyisznó, bagár, vótak)

     – valódi tájszó: az adott nyelvjárásban létezik, máshol ismeretlen (pityóka=’krumpli’, pikíroz=’ültet’)

     – jelentésbeli tájszó: más-más jelentést hordoz nyelvjárásonként (bogár=légy, kap=talál)

2.  A nyelv vertikális (társadalmi) tagozódása → szociolektusok

     – csoportnyelvek: életkor, szakma szerint

          – familiáris (családi) nyelvasználat

          – diák-, ifjúsági nyelv: gyors változás, igénytelen nyelvi formák (doga, biosz)

          – hobbinyelvek, szaknyelvek

     – rétegnyelvek: műveltség szerint

          – irodalmi nyelv: igényes, választékos (de nem feltétlenül a szépirodalom nyelve)

          – köznyelv: egységes, mindenki által ismert nyelvváltozat (írott: választékosabb a beszéltnél)

              (regionális köznyelv: a köznyelv sajátos nyelvjárási változata, főként hangzásbeli eltérések)

          – szleng: ifjúság önállósodó nyelvhasználata, bizalmas hangvétel (csaj), egyszerű köszönés (csá)

          – argó: tolvajnyelv, kívülálló számára érthetetlen szavak (caplizik=’izgul’), új jelentés (rongy=’ezer’)

                            sok szó: átkerül az argóból a szlengbe vagy a köznyelvbe (buli, kaja)

Egyéni nyelvhasználat: idiolektus (egyénre jellemző szóhasználat: idióma) → a fentiek arányából áll össze

A nyelv használata nem egységes, egy adott nyelv különféle változatokban él. Például másképp beszélnek a Dunántúlon és az Alföldön, más egy orvos és egy mérnök beszéde, más az írott szöveg a mindennapi megnyilatkozáshoz képest.

A nyelvváltozat nyelvhasználati szokások együttese, amelyek révén az adott nyelvváltozatot beszélők nyelve elkülönül a többi nyelvváltozattól.
A nyelvváltozatok összessége a nemzeti nyelv.
a)Normatív nyelvváltozatok
b)Területi nyelvváltozatok: regiolektusok
c)Társadalmi nyelvváltozatok: szociolektusok

Társadalmi nyelvváltozat
Az emberek szerepe a társadalomban eltérő, különböző tényezők: életkor, nem, foglalkozás, érdeklődési kör stb… csoportokba szerveződnek az emberek. Ez az oka a csoportnyelvek kialakulásának:

1)Szaknyelvek: bizonyos foglalkozásoknak, szakmáknak jellegzetes szókincse/nyelve.
Annyi szaknyelv, ahány szakma.
Legfőbb jellemzője a szakszavak használata, pl.: benzolgyűrű, logaritmus, négyzetgyök

2)Gyermeknyelv vagy dajkanyelv: a kisgyermek illetve a velük beszélgető felnőttek nyelvhasználata.
Jellemző rá a kicsinyítő képzős szavak használata.
Pl.: anyuci, apuci, fincsi, paci

3)Hobbynyelvek: különböző szabadidős tevékenységek nyelvhasználata
Pl.: sport, kártya köréből lehet találni ilyen szavakat

4)Ifjúsági nyelv: 10 éves kortól felnőtt korig jellemző
Sokat merít a szlengből, és jellemzőek a képszerű kifejezések
Pl.: csőbe húz, olajra lép
Igényesebb, választékosabb, mint a szleng

5)Argó vagy tolvajnyelv: eredetileg bűnözök titkos nyelve volt, célja bizonyos dolgok eltitkolás, olyan nyelvváltozat kialakítása, amit mások nem értenek meg
Durva, trágár szavak használata jellemző.
Pl.: meló, lóvé, szajré, haver

6)Szleng: városi nyelvváltozat, bizalmas, játékos, humoros, gyakran közönséges stílusú szavakról ismerhető fel
Finomítva átveszi az argó elemeit.
A társalgási nyelvben és a tömegtájékoztatásban is megtalálható már, de kívül esik az igényes nyelvhasználat körén.
Célja a köznyelvi stílus élénkítése, variálása. Pl.: rizsa, csaj, sóder, csóró, ciki

A területi nyelvváltozatok

- Anyanyelvünket kisebb-nagyobb nyelvi közösségekben (csoportokban) használjuk. A csoportok ny

Tovább »

• 2011-06-02 21:03:58
• adamgyorky
• (hozzászólások: 0)

fizika doga

Modern fizika

A relativitáselmélet születése

Speciális relativitáselmélet-éter:Albert Einstein a speciális relativitáselméletben felállította azt a hipotézist,mely szerint nincs éter. A fény egy inerciarendszerhez viszonyítva mozog a fénysebességgel.

Tömeg-energiaekvivalencia egyenlet: E=m*c². Ahol az E egy tetszőleges test összenergiája,m a test tömege,c pedig a vákuumbeli fénysebesség. A test összes energiája és tömege egymással egyenesen arányos.

A kvantumelmélet születése

Abszolút fekete test: Magasabb hőmérsékleten nagyobb a sugárzás intenzitása. Minden hőmérsékleten van olyan hullámhossz, amelyen a sugárzás erőssége maximális.

Fekete test által kisugárzott energia eloszlása:

Egy kvantum energiája: A testek hőmérsékleti sugárzása nem lehet bármekkora,hanem egy valamilyen energiaadagnak egy egész számú többszöröse. Egy energia kvantum nagysága:E=h*f. Ahol az f a frekvencia,h pedig a Planck-állandó.

A fényelektromos jelenség

Fogalma:Fény hatására történő elektronkiléptetést fényelektromos jelenségnek nevezzük vagy fotoeffektusnak.

A fotocella felépítése és működése:

Áramerősség-feszültség grafikon:

Milyen kapcsolat van a megvilágítás erőssége és a kilépő elektronok száma között:A fotocella áramkörében mért fotóáram I áramerősségének maximális értéke annál nagyobb,minél nagyobb a megvilágító fény erőssége. Vagyis az erősebb megvilágításnál több elektron lép ki a fotokatódból.

Milyen kapcsolat van a fény energiája és az elektron mozgási energiája között? A kilépő elektronok maximális mozgási energiáját csak a fény frekvenciája befolyásolja. Nagyobb frekvenciájú fény nagyobb mozgási energiával léptet ki elektronokat a katódból.

Határfrekvencia:A fotoeffektus nem jön létre,ha a fény frekvenciája kisebb-a fotokatódra jellemző-határfrekvenciánál.

Einstein féle fényelektromos egyenlet: A fény h*f  energiájú kvantumokból,azaz fotonokból áll. h*f=W_ki+1/2 *v_max^2. A fényelektromos egyenlet szerint a fénysebességgel haladó h-f energiájú fotonok teljes energiájukat átadják az elektronoknak. Azok a fotoenergia egy részét W_ki kilépési munkára fordítják,a fennmaradó rész pedig mozgási energia formájában marad meg.

A fény kettős természete:A fényjelenségek és az azokra vonatkozó törvényszerűségek egy része(polimerizáció,interferencia) csak a fény hullámmodellje alapján értelmezhető. Más jelenségek és törvényszerűségeik viszont csak a részecskemodell alapján értelmezhető(fotoeffektus).Van ami mindkettő(fénynyomás).Megállapítható,hogy a fény terjedésével kapcsolatos jelenségeknél a fény hullámtermészete,atomos anyaggal való kölcsönhatáskor pedig a részecske jellege jut érvényre.

Az elektron hullám természete

Az elektron részecske jellemzői:Az elektron tömege: 9,1*10^-31 kg,elektron töltése: -1,6*10-¹⁹ C. Az e az elemi töltésadag:minden atomi részecske töltése ennek a töltésadagnak az egészszámú többszöröse. E-I

Az elektron hullámjellemzői: frekvencia és hullámhossz f-h

Kapcsolat a részecske és hullámjellemzők között: E=h*f és I=h/lambda

De Broglie hipotézise:Minden mikrorészecske így az elektron is mutathat hullám és részecske tulajdonságot .Ez az anyaghullám hipotézis.

Az elektron hullámtermészetének kísérleti bizonyítékai: Elektrondiffrakciós készülékkel igazolhatjuk az elektron lendülete és hullámhossza között fennálló összefüggést. Az elektronokat felgyorsítjuk és elektronsugárként átmennek egy grafitrétegen .A fluoreszkáló ernyőn interferencia körök jönnek létre. Kisebb hullámhossznál,közelebb kerülnek egymáshoz a körök.

Atommodellek

Thomson-féle atommodell: Az atomok egésze elektromosan semleges,így kell lennie egy negatív töltésű elektronokon kívüli, pozitív résznek is. Thomson úgy képzelte,hogy az atomok tömör képződmények. Az atomok egyenletes pozitív töltéseloszlású anyagába vannak elszórva a negatív töltésű elektronok. Pudig modell. Az atomok fénykibocsátását az elektronok rugalmas közegben létrejövő rezgésével értelmezte.

Rutherford-szórási kísérlete: Pozitív töltésű alfa részecskéket léptetett át vékony aranylemezen. Sugárforrásként radioaktív anyagot használt,és a berendezést légritkított térben helyezte el. Az alfa részecskék nagy része eltérés nélkül haladták át a fólián, néhány azonban eltért. Feltételezte,hogy az eltérést az atom közepén elhelyezkedő kisméretű pozitív atomi rész okozza. Atommag.

Rutherford-féle atommodell:A modell feltételezi,hogy a Q=Z*e pozitív töltésű atommagot Z számú negatív elektron veszi körül. Az elektronok a mag körül körpályákon keringenek. A modellt a Naprendszer-modellnek nevezik .Vannak benne ellentmondások is:A mag körül keringő negatív töltésű,gyorsuló elektronoknak ugyanis folytonosan sugározniuk kellene. Ettől azonban az atommag felbomlana,így nem lenne atomi állandóság.

Bohr-féle atommodell: Elfogadta a Naprendszer-modellt, de új feltevésekkel egészítette ki:Az atommag körül az elektronok csak meghatározott pályákon keringhetnek. A kiválasztott ún. stacionárius pályákon keringve az elektronok nem sugároznak. Az atomok fénykibocsátásakor,illetve elnyelésekor az elektronok az egyik pályáról a másikra kerülnek .Eközben az atomok fotont bocsátanak ki,vagy adnak le. A kibocsátott vagy elnyelt foton energiája megegyezik a pályák közötti energiakülönbséggel: h*f=Em-En.
Az elektronpályákhoz tartozó lehetséges kvantált energiaértékek az energiaképlet alapján kiszámíthatók. Ezt nevezzük energiaszinteknek.

Az atomok hullámmodellje

Egyenes szakaszba bezárt elektron állóhullám állapotai:A szakaszon állóhullámot kialakító elektron mozgási energiája nem vehet fel tetszőleges értéket .A n pozitív egész számmal meghatározott energiaértékekhez energiaszintek rendelhetők. A n=1 értékhez tartozó legkisebb energiájú állapot az alapállapot. Elektron csak olyan energiájú fotonokat képes elnyelni,amelyek a rendszert gerjesztett állapotba emelik.Gerjesztés után a renszer ismét alapállapotba kerül.

Az atomba bezárt elektron állapotai:A 2000szer nagyobb tömegű pontszerűnek tekinthető pozitív töltésű proton tartja maga körül fogva elektromos vonzással a könnyű,negatív töltésű elektront. Ez az atomi bezártság. Az atomi rendszer stabil dinamikus egyensúlyi állapotot, valósit meg, amelyre az energiaminimum jellemző.

A gerjesztett állapot: -A hidrogénatom hullámmodellje az atom energiájára és méretére ugyanolyan kvantálási szabályt adott,mint a Bohr-féle atommodell.
-A Bohr féle frekvencia feltétel érvényben marad:h*f=Em-En.
-A lehetséges energiaszinteket az elektron hullámtermészetén alapuló állóhullám állapotokból kapja.
- A Bohr-modell szerint a hidrogén atom lapos korongként viselkedik,a hullámmodell szerint viszont térbeli állóhulláma gömbszerű.
- Nem túl nagy ütközési energiák esetén az ütköző atomok rugalmas golyókként viselkednek.

Az elektron és a foton-részecske összehasonlitása:

Elektron:

Energiadag:1/2m-v2   Lendület: I=m*v   Hullámhossz: lamdba=h/I   Nyugalmi tömeg:me=9,1*10-21 kg   Lehetséges sebesség:v nagyobb mint c

foton:

Energiaadag:E=h*f   Lendület:I=m*v     Hullámhossz:lamdba=h/I   Nyugalmi tömeg:zérus    Lehetséges sebsség: v=c(nincs álló foton)

Magfizika

Az atommag fizikai jellemzői

Az atommag mérete,töltése,tömege: 10^-15 m a mérete, töltése Q_mag= Z*e a töltés a tömege: 10¹⁷ kg/m³

Az atommag összetétele: Kötött állapotban elektronok nem tartozódhatnak az atommagban. Neutronból és protonból áll. Protonok száma Z-rendszám, kettő együtt az A-tömegszám.

Nukleáris kölcsönhatás

Kölcsönhatások nukleonok között: Az atommagban a pozitiv töltésű protonok között elektromos taszító erő van. Ezt kell kiegyenlíteni: nukleáris vagy erős kölcsönhatás,avagy magerő. A magon belül a magerő kb két nagyságrenddel erősebb mint az elektromos taszító erő. Az erős kölcsönhatás rövid ható távolságú: csak a szomszédos nukleonokra hat. A kölcsönhatás töltés független .p-p.n-n.p-n

Az atommag kötési energiája: Az atommag kötési energiáján,azt a munkát értjük amelyet akkor kell végeznünk a magerőkkel szemben, ha az adott atommagot alkotóelemeire bontjuk szét. Ha a magszabad alkotó részei ismét egyetlen atomaggá egyesülnek akkor a kötési energiának megfelelő energia szabadul fel. E_k=delta m *c².  Ahol az delta m= tömeghiány képlet, c2= fénysebbeség

A magenergia felszabadításának lehetőségei: Könnyű atommagok egyesítésekor –fúzió, nehézatommagok hasításakor - fisszió vagy a radioaktív bomlás által.

Természetes radioaktivitás sugárzás

A radioaktív sugárzás fajtái és a legfontosabb tulajdonságai: Alfa-sugárzás:nagy energiájú hélium atommagok alkotják,vagyis 2 proton és 2 neutron. Sebességük 10⁷m/s nagyságrendű. Nagy az ionizáló képességük,kicsi az áthatoló képessége. Egy levelezőlap elnyeli. Béta-sugárzás:nagy energiájú elektronok alkotják. Közepes ionizáló képesség,30 lap nyeli el.108 m/s nagyságrendű a sebessége-fénysebesség. Gamma-sugárzás: mindig kísérő sugárzása az alfának vagy a bétának,kicsi az ionizáló képessége,nagy az áthatoló képessége, egy ólomtömb is csak gyengíti. Bomlásnál: alfa Z rendszáma 2vel,A tömegszáma  4el  csökken. Béta bomlásnál: negatívnál lead egy elektront,neutronból proton lesz,így a  Z rendszám nő eggyel. Pozitívnál:pozitron távozik a magból. Gamma bomlásnál csak egy gamma-foton távozik.

A radioaktív bomlás törvénye

Aktivitás:Egy adott mennyiségű radioaktív elem aktivitása megmutatja,hogy az elem atommagjai közül másodpercenként hány bomlik le. Jele az:A mértékegysége az 1/s. Egysége a becquerel vagyis Bq. A=delta N /delta t. N=atommagok száma, t= idő

Felezési idő:A radioaktív elem atommagjainak száma a bomlás következtében mindig ugyanannyi idő alatt feleződik meg. Ez a felezési idő. Jele a:T A radioaktív izotópok felezési ideje állandó.

Bomlástörvény:Az el nem bomlott atommagok N száma kifejezhető: N=N₀(1/2)^t/T

Ahol a t az eltelt idő, N0 a kezdeti atommagok száma,T pedig a felezési idő.

Az uránatommagok hasadása

A hasadás:Az uránt neutronokkal sugározták be,ekkor azt tapasztalták, hogy az uránmagok két közepes tömegű magra bomlottak. Ez a jelenség a maghasadás, avagy fisszió.

Szabályzott és szabályozatlan láncreakció: A hasadási folyamatot önfentartóvá kell tenni.Lényege,hogy neutronokkal újabb maghasadásokat hozzunk létre,amelyekben újabb neutronok képződnek. Feltétele,hogy hasadásonként átlagosan 1-nél több neutron szabaduljon fel és hogy ezekből átlagban 1-nél több hozzon létre újabb maghasadást.
Ekkor a hasadási folyamat beindul és az atommagok száma igen gyorsan megnő,hatalmas energia szabadul fel: ez a szabályozatlan láncreakció. Ha szabályozottat akarunk létrehozni akkor meg kell akadályozni a maghasadások túlzott növekedését,és egy szinten tartatni.
Uránból megfelelő tömeg kell:kritikus tömeg. A láncreakci folyamatának állapotát a k sokszorozódási tényezővel jellemezhetjük. k= újabb hasadások száma/elhasadt magok száma
k>1 szoperkritikus állapot-szabályozatlan láncreakció+atombomba- atomreaktor beindítása
k=1 kritikus állapot-szinten tartás-atomreaktorok működése
k kisebb mint 1- szubkritikus állapot- leáll a folyamat-atomreaktor leállítása

Tovább »

• 2011-05-23 13:36:46
• adamgyorky
• (hozzászólások: 0)

Bombák Földjén

Nagyon szeretem ezt a filmet, mert jól bemutatja hogy milyen az élet háborús övezetben. Szerintem egy nagyon jó film lett

Tovább »

• 2010-06-03 19:04:45
• adamgyorky
• (hozzászólások: 0)

Nike

Azt hiszem ez lett az eggyik legjobb nike reklám.

Tovább »

• 2010-05-23 13:46:55
• adamgyorky
• (hozzászólások: 0)

Biztonsági öv

Azt hiszem az egyik legjobb reklám amit edig láttam.

Tovább »

• 2010-05-15 10:33:45
• adamgyorky
• (hozzászólások: 0)

Bon Jovi

Ez szerintem egy nagyon j szám lett tőle.

Tovább »

• 2010-05-01 18:43:39
• adamgyorky
• (hozzászólások: 0)

Ismét Magyar gripen

Tovább »

• 2010-04-02 14:20:21
• adamgyorky
• (hozzászólások: 0)

Csernus

Tovább »

• 2010-03-27 16:44:59
• adamgyorky
• (hozzászólások: 0)

Serj Tankien

Tovább »

• 2010-03-12 21:45:33
• adamgyorky
• (hozzászólások: 0)

Magyar Mig 29 baleset

Tovább »

• 2010-02-10 18:36:42
• adamgyorky
• (hozzászólások: 2)

F 18

Egy finn f 18-as pilóta szóló repülése látható, belülről!!! Semmi zene nem megy alatta,csak a belső zajokat hallani. Ezeknél a manővereknél kb 6-7 g hat a pilótára. Egy átlagos ember már rég elájult volna.

Tovább »

• 2010-02-05 19:25:12
• adamgyorky
• (hozzászólások: 3)

Rájátszás

Október 4.-e után ismét összecsapott a két kedvenc csapatunk, a különbség csak az volt, hogy a rájátszásban. Amivel a vesztes csapat búcsúzott a Super Bowl által folytatott versengésben.

Tovább »

• 2010-01-19 17:31:59
• adamgyorky
• (hozzászólások: 0)

Baltimore Ravens- New England Patriots

A meccs október 4-én volt. Az ok ami miatt felraktam az volt, hogy én is meg apa is nfl rajongók vagyunk. Én a New england-nek ő pedig a Baltimore-nak szurkol. Jó kis meccs volt. :D

Tovább »

• 2010-01-19 17:28:55
• adamgyorky
• (hozzászólások: 0)

Eurofighter Typhoon

Ez a repülőgép a Eurofighter Typhoon névre halgat. Ez a gép négy európai ország közös költségvetéséből jött össze Nagy-Britannia, Németország, Olaszország,Spanyolország.

Tovább »

• 2010-01-17 19:05:12
• adamgyorky
• (hozzászólások: 0)